1. fejezet
    Bevezetés
        1.1. Atommag alkotórészei közötti kölcsönhatások
        1.2. Bomló állapotok
        1.3. Átmeneti valószínûségek maghatározása (aranyszabály)

    2. fejezet
    Magerõk
        2.1. Két nukleon kötött állapota: a deuteron
        2.2. Kis energiájú nukleon-nukleon szórás
        2.3. Izospin
        2.4. Nagyenergiájú szórások
        2.5. Két nukleon potenciál általános alakja a kísérletek alapján
        2.6. Potenciálok hely és sebességfüggése
        2.7. Két nukleon potenciál általános alakja szimmetria elvekbõl
            2.7.1. Vektorok viselkedése szimmetrikus operációk esetén
            2.7.2. A legáltalánosabb potenciál szimmetriaelvek alapján
        2.8. Egy bozon kicserélõ potenciálok

    3. fejezet
    Alapállapotú atommagok
        3.1. Magmodellek
            3.1.1. Modellalkotás a magfizikában, maganyag fogalma
            3.1.2. Maganyag
            3.1.3. Magmodell típusok
        3.2. Telítettség és cseppmodell
        3.3. Független részecske modellek
            3.3.1. Fermi gáz modell
            3.3.2. Harmonikus oszcillátor modell
            3.3.3. Hartree Fock közelítés
            3.3.4. Független részecske modellek
            3.3.5. Héjmodell alkalmazása
            3.3.6. Az egyrészecske energia fogalma
            3.3.7. Független részecske modell alkalmazhatóságának oka
        3.4. Magmomentumok független részecske modell alapján
            3.4.1. Spin
            3.4.2. Elektromágneses kvadrupólmomentum
            3.4.3. Magok mágneses momentuma
        3.5. Egyesített magmodell
            3.5.1. Atommagok energiája deformált potenciálvölgyben
            3.5.2. Kollektív modell
            3.5.3. Egyesített magmodell

    4. fejezet
     A soktestfizika elemei
        4.1. Állapotegyenlet és effektív tömeg
        4.2. Soktestfizikai közelítés az energiára
        4.3. Effektív erõk származtatása
        4.4. Optikai potenciál mikroszkópikus származtatása
        4.5. A béta-bomlás elmélete
            4.5.1. A béta-bomlás Fermi elmélete
            4.5.2. A Fermi elmélet módosítása

    5. fejezet
    Relativisztikus magfizika és nehézion fizika
        5.1. Relativisztikus magfizika
        5.2. Nehézion fizika
        5.3. Nehézion reakciók tárgyalása
        5.4. Kvark-gluon rendszer
        5.5. Zsákmodell
        5.6. Kvark-gloun plazma (QGP)
        5.7. Fázisátalakulások kvark és hadronanyag között
        5.8. Szignatúrák

    6. fejezet
    Csillagfejlõdés
        6.1. Viriál tétel
        6.2. A csillagfejlõdés törvényeinek egyenletei
        6.3. Magreakciók csillagokban
            6.3.1. Reakciósebesség
            6.3.2. A Nap energiatermelése
            6.3.3. A csillagokban lezajló magreakciók
        6.4. A csillagfejlõdés menete
        6.5. A csillagfejlõdés végállapotai
            6.5.1. Fehér törpék kialakulása
            6.5.2. Szupernova robbanás
        6.6. Neutroncsillag
            6.6.1. A neutroncsillag szerkezete
            6.6.2. A neutroncsillag megfigyelési lehetõségei

    7. fejezet
    Kozmológia
        7.1. A modern kozmológia kezdetei
        7.2. A newtoni Univerzum fejlõdése
        7.3. Extrapoláció vissza
        7.4. Big Bang modell
        7.5. Felfúvódó Univerzum
            7.5.1. A nagy egyesített elmélet: GUT
            7.5.2. Az eredeti felfúvódó Univerzum elmélet
        7.6. Sötét anyag
            7.6.1. A sötét anyag létére utaló bizonyítékok

A jegyzetrõl