A 
korrelációs függvényt a 15.21 feladatban
alkalmazott módszerrel nem határozhatjuk meg, hiszen ott felteteleztük, hogy a rendszer homogén, azaz
és
amiből az következne, hogy 
és
.
Ahhoz, hogy a spinek helytől függő fluktuációit is
kezelhessük, meg kell engednünk, hogy 
teljesüljön, ami inhomogén külső tér
bekapcsolásával érhető el. Továbbra is alkalmazva a
molekuláris tér közelítést,
és a rendszer energiája a következőképpen írható:
ahol megengedtünk egy helytől függő 
teret
és az 
-ra való összegzés
az 
rácspont legközelebbi szomszédjaira való osszegzést jelent. A konzisztenciát biztosító
egyenletrendszer a következő:
Amennyiben a fenti egyenletrendszert sikerül megoldani az eltűnő
mágneses tér 
hataresetben, akkor meghatároztuk az általanosított szuszceptibilitást (29):
amiből a korrelációs függvény:
Az (37) egyenletrendszert a magashőmérsékleti fazisban könnyű megoldani, mivel ott a 
hataresetben 
, tehát az (37)
egyenlet jobb oldalának sorfejtésében elegendő a linearis tagot megtartani:
s a kapott lineáris egyenletrendszert Fourier-transzformáció
után a következő alakra hozhatjuk:
Mivel 
határesetben a korrelációs fuggvény csak 
-től függ, a
(38) egyenlet Fourier-transzformáltja:
A mi esetünkben 
és 
, tehált a (39) és
(40) összehasonlításából
A 
függvényt az 
határesetben érdemes
vizsgálni, mivel az aszimptotikus viselkedésből leolvashato a (33) korrelációs hossz. A nagytávolságu korrelációkat a 
határeset írja
le. Feltételezve, hogy egyszerű köbös rácsról van
szó, 
esetén
ahol z a legközelebbi szomszédok száma és a a racsállandó.
Inverz-Fourier-transzformálás után:
és a korrelációs hossz:
Mivel molekuláris tér közelítésben a kritikus pont
, látható, hogy a korrelációs hossz divergens a
kritikus hőmérsékleten.